udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
48
találat
lapozás: 1-30 | 31-48
Névmutató:
Zajzoni Rab István
1992. december folyamán
Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/1993. szeptember 16.
Brassó megyében 3400 gyermek tanul magyar nyelven az 1993/94-es tanévben. A brassói Áprily Lajos Középiskola IX. osztályába a meghirdetett 180 helyre 135-en iratkoztak be. A szecselevárosi Zajzoni Rab István Középiskolában 165 tanuló kezdte meg az új tanévet. E két középiskola mellett idén először indul Kőhalomban magyar XII. osztály. A megye 12 községében nyolc osztállyal, 8 helységben négy osztállyal működik magyar tagozat. A megye magyar iskoláiban a tankönyvszükséglet 60 százaléka biztosított. Petki Pál, az Áprily Lajos Középiskola új igazgatója elmondta, hogy legnagyobb gondjuk a tanteremhiány. Szükség lenne kollégiumra is. Még mindig nem költöztek el a romám osztályok a magyar középiskolából, tette hozzá. Magyarországi alapítványok biztosították az Áprily Lajos Középiskola felszerelését. /Váradi Mária: Félmegoldások Brassóban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./1995. június 19.
A 9500 magyar lakot számláló Négyfaluban 1990 óta működik a Zajzoni Rab István Líceum, évfolyamonként két osztállyal. Idén ősztől egy 12-13 gyermeket befogadó internátussal bővül az iskola, néhány diáknak ösztöndíjat is tudnak adni, mondta Farkas Attila igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./1995. szeptember 14.
Szept. 14-én felavatták a Barcasági Csángó Alapítvány segítségével kialakított négyfalusi /szecselevárosi/ új bentlakást. A kollégium avatásán megjelentek az egyházak képviselői, Mina László az RMDSZ Brassó megyei szervezete nevében, az alapítvány első elnöke, Simon András mondott beszédet. A kollégium segítségével a tanulók ingázás nélkül végezhetik tanulmányaikat a Zajzoni Rab István Líceumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 18., 620. sz./1996. április 24.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghívására ápr. 12-én Tonk Sándor történész Brassóban tartott előadást a honfoglalásról. Ezt követően a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny nyertese, Nistor Ilona moldvai csángó balladákat adott elő. Ápr. 13-án Tonk Sándor megismételte előadását Négyfaluban, a Zajzoni Rab István Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1998. május 1.
Közgyűlést tartott a Barcasági Csángó Alapítvány. A tagág megállapíthatta, hogy a három évvel ezelőtt megválasztott kuratórium eredményes munkát végzett. Juhász Péter református lelkész, az alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy sikerült bekeríteni az épületet, amelyet az alapítvány vásárolt a kollégium létrehozása céljából. Sikerült létrehozni az új létesítményt, a kollégiumban ma a Zajzoni Rab István Középiskola diákjai laknak benne. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./ 1999. november 2.
Megtartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Középiskolás-szövetség (RMKSZ). A középiskolások azzal indokolják az új alapokon induló kulturális és érdekképviseleti szerv életre hívását, hogy korábbi szervezetük, a MAKOSZ több éve rossz ügyvitelt folytat, s ezt az ifjúság részéről érkező negatív visszajelzések is megerősítik. Az alakuló ülésen a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek és a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum és a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum diáktanácsainak képviselői vettek részt. Kidolgozták az alapszabályt és a cselekvési programot, amelyben megjelölték, hogy rövid távon a tömörülés programszervezéssel és a diáktanácsoktól érkező tervezetek anyagi és szellemi támogatásával kíván foglalkozni. Az RMKSZ-t támogatásáról biztosította a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége (DUMA) és több közéleti személyiség. /Új diákszövetség alakult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./1999. november 6.
Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2000. február 25.
A Zajzoni Rab István Középiskola és a Hétfalusi Művelődési Társaság által szervezett ünnepi rendezvénysorozat első napján, február 18-án megtartották a helynévvetélkedőt a türkösi iskolában. Másnap megnyitották a népművészeti kiállítást. György Papp Margit népművész csángó népviseleti ismertetőjét nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek. /Barcasági néprajzi szemle és népművészeti kiállítás. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 25./2000. április 20.
Ősztől négy osztályt indítanak a brassói Áprily Lajos Középiskolában /ÁLK/ a matematika-informatika, angol, kémia-biológia és a közgazdasági (szolgáltatások) profilokon. A négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskolában matematika-informatika és humán osztály, a brassói Energetikai Iskolaközpontban egy számítógépjavító-karbantartó osztály, Kőhalomban egy villanyszerelő profilú osztály indul. A négyfalusi Építészeti Iskolaközpont egy osztályt indít - szakiskolai képzés keretében - víz-gázszerelő és/vagy asztalos szakmában. - Idén 170 magyar diák érettségizik Brassó megyében. Az ÁLK, a Zajzoni Rab István és a Honterus Középiskola végzősei az ÁLK-ban érettségiznek, a kőhalmi végzősök pedig a brassói Energetikai Iskolaközpontban. /Írassuk a gyereket magyar iskolába! = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 20./2000. június 20.
Dávid Ibolya igazságügyminiszter rövid magánlátogatást tett Szilágysomlyón, s az alkalomból a Szent Koronáról tartott előadást. Elmondta, hogy kezdeményezője volt a 2000. évi I. törvénynek, pontosabban az emlékezőtörvénynek, amely összekapcsolja az ezredforduló magyarságát az elmúlt korok magyarságával, és amely törvény kimondja: "A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikéből átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendőjéről, s a jövőbe, hogy felkészüljön a következő évezredre. Ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitre térve egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító művén nyugszik ". Erdélyi körútja végén Dávid Ibolya a Romániai Magyar Szó olvasóinak a következő üzente: "Sikerült eljutnom Brassóba, Háromfaluba, Négyfaluba, Pürkerecre az őseim sírjához. Sikerült eljutnom Zajzonba, ahol Zajzoni Rab István költő rokonságom s a felmenőim közé tartozik; sikerült meglátogatnom szülőházát s megkoszorúznom a Brassóból kivitt síremlékét. Mindig büszke vagyok arra, hogy a hétfalusi csángók között az ember érzi az alkotóerőt s -kedvet, ami bennük van. Most is például a katolikus plébános úr csodáit néztem végig, hogy tudta megteremteni a Márton Áron Háztól kezdve két templomépítés és vendégház építéséig mindazt, ami ahhoz a szolgálathoz kapcsolódik, amit egy lelkésznek el kell látnia, mert szolgálja a jó Istent, a magyarságot és a magyarság megtartó erejét. Hogy mit üzennék az elszakított részeken élő magyarságunknak? Nagyon sok hitet, nagyon sok kitartást, hogy ha a Trianon óta eltelt 80 évet kibírtuk, akkor az a néhány év, amely elválaszt minket egy Európa uniós csatlakozástól, az már nem olyan hosszú idő. Én hiszen, hogy az unió lesz az egyetlen történelmi realitás arra, hogy a magyarság újra egymásra találjon gazdasági és kulturális értelemben is; és azt is hiszem, hogy a magyar diplomácia mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia is mihamarabb az unió tagországa legyen, és ebben az erdélyi magyarságnak orrmotor szerepet kell betöltenie, ő lesz a hídja a magyar és a román uniós csatlakozásnak. Mindig azt mondom, hogy a lámpás szerepét csak az vállalhatja, akinek erős a hite, és meg tudja tartani az egységét. Ezért nagyon fontos, hogy a magyarok összetartsanak, a hitüket tudják megtartani abban, hogy lesz még egy nagy Európa Unióban egy nagy magyar nemzeti kultúrának. /Fejér László: Millenniumi emlékezés Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2000. szeptember 15.
Papp Árpád, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy nem sikerült megalakítani az előirányzott két osztályt. Tízen jelentkeztek a matematika-informatika, heten pedig az evangélikus osztályba iratkoztak. Mivel a matematika-informatika osztályt többen választották, eldöntötték, hogy ezt indítják. Minden tantárgyat szaktanár tanít, és ami örvendetes: 85%-ban helybeliek /Bardócz Péter: Új tanév küszöbén. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 15./2001. január 11.
A Romániai Magyar Dalosszövetség a téli vakációra meghirdette a magyar felekezeti iskolák növendékei népdal-zsoltár-gregorián énekversenyét. Az iskolák három csoportot küldhettek. Tizenöt iskola küldte el versenyzőit 45 diák és a velük érkezett 15 felkészítő tanár kíséretében. Sorshúzással döntötték el a következő sorrendet: székelyudvarhelyi Református Líceum, kolozsvári Unitárius Líceum, kolozsvári Református Kollégium, nagyváradi Római Katolikus Líceum, kolozsvári Római Katolikus Líceum, szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Líceum, kézdivásárhelyi Református Kollégium, nagykárolyi Római Katolikus Líceum, dévai Római Katolikus Magyarok Nagyasszonya Iskola, zajzoni Rab István Evangélikus Líceum, csíkszeredai Római Katolikus Segítő Mária Líceum, székelykeresztúri Orbán Balázs Unitárius Líceum, székelyudvarhelyi Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Líceum, Gyimesfelsőloki Római Katolikus Líceum és a marosvásárhelyi Református Kollégium. - Az első díjat a kolozsvári Református Kollégium csapata nyerte. /Guttman Mihály: Iskolák énekversenye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./2001. március 5.
Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2001. március 6.
Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2002. január 28.
Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ 2002. október 31.
Névadásának 10-ik évét ünnepelte a Zajzoni Rab István Középiskola Négyfaluban. Okt. 26-án megnyitóra került sor, majd versmajálisra az iskola türkösi épületében. A rendezvény folytatódott másnap a csernátfalusi evangélikus templomban, majd Kossuth Lajos emléktáblát avattak a bácsfalusi evangélikus temetőben. /A Zajzoni Rab István középiskola évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ 2003. október 1.
Az RMDSZ négyfalusi szervezete szept. 26-29. között hetedszerre rendezte meg a Szent Mihály-napokat. Az első két napon sportrendezvényeket szervezetek, vasárnap, 28-án ökumenikus istentiszteletre került sor Csernátfalun, a Zajzoni Rab István Középiskola sportpályáján. Színpadra léptek az uzoni mazsorettek, a pürkereci Kikerics néptánc- együttes, a Négyfalusi magyar középiskola tánccsoportja, a pürkereci boricások, a helyi Kéknefelejcs-, Astra- és a brassói Búzavirág néptánccsoportok. Virág- és festészeti kiállítást is rendeztek. /Tóásó Áron Zoltán: Szent Mihály-napok Négyfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2004. július 29.
Zajzoni Rab István (1832–1862), a Brassó környéki csángóság bálványa, az önkényuralom éveiben súlyos börtönbüntetést szenvedett, ezért többen e népcsoport mártírjának tekintik. Zaklatott élete, állandó barangolása máig nehezíti szétszóródott műveinek összegyűjtését. Bencze Mihály, Négyfaluban élő matematikatanár huszonöt éven át Zajzoni Rab István műveinek összegyűjtésével, népszerűsítésével foglalkozott. Felkutatta a bécsi, budapesti és az itthoni archívumokat. Mára készen áll a hiánypótló mű: három kötetben Zajzoni Rab István versei, prózai munkái, naplójegyzetei és levelei, valamint a róla szóló tanulmányok gyűjteménye, 900 oldalon: Összegyűjtött írások (Fulgur Kiadó, Brassó, 2004). /Gál István, Brassó: Zajzoni Rab István életművéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2004. szeptember 16.
Farkas Anna, Brassó megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy Brassó városban a 27-es Számú Általános Iskolában már három éve nincs magyar első osztály. Az Energetikai Líceumban nem indult be a magyar nyelvű kilencedik osztály, viszont a négyfalusi Zajzoni Rab István középiskolában a magyar tagozaton sikerült egy helyett két inas-osztályt indítani. Tatrangban, Zajzonban és Pürkerecen osztatlan magyar osztályok működtek, nehezebb volt a tanítónak a különböző korosztályú gyerekekkel egy időben dolgozni. Ezért összevonják a három iskolából a magyar tagozatokat Zajzonba. Kiss József, Tatrang község polgármestere megígérte, autóbuszt biztosít a tanulók szállítására, s minden osztály külön teremben tanulhat. A brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban – szeptember 1-jétől lett főgimnáziummá – minden líceumi osztály megmaradt. Két első osztály indul, a hosszabbított program továbbra is működik. A főgimnáziumi fokozat a középiskolának magasabb minősítését jelenti. /Tóásó Áron Zoltán: Iskolakezdés Brassó megyében. Beszélgetés Farkas Anna megyei főtanfelügyelő-helyettessel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./